Szilvásy önmerényelt

Illetve nyilván nem ő, személyesen, csak az egyik beosztottja. Szilva a titokminiszter, így ha valakinek, neki, Drazsénak és Szekeresnek minden eszköz a kezében van ahhoz, hogy egy ilyen „támadást” megszervezzen. Tény: a nyaraló legfeljebb egymilliós kárt szenvedett, Szilvásy a közelben sem volt, személyi sérülés nem történt. Egy ilyen „merénylet” sok mindenre enged következtetni, csak épp arra nem, hogy valódi támadás történt. Ha valaki – márpedig elég sokan vannak – föl akarta volna gyújtani Szilvásy gengszter házát, nem az ajtót kormozza be, hanem követ köt Molotov-koktélra, és bebassza az ablakon. Akkor ugye vagy porig ég a ház, vagy legalábbis „totálkáros” lesz.

Ha pedig a támadás célja nem rongálás, hanem figyelmeztetés, akkor azt az épületet kéne megdobálni vagy meglőni, ahol éppen tartózkodik a célszemély. Ha bántódása nem esik, a házban sem keletkezik (nagy) kár, akkor legalább befosik. Más kérdés, hogy akkor valószínűleg többé nem lesz esély megtámadni. Vagy elköltözik, vagy még jobban megerősíti a védelmét.

Konklúzió: a Magyarok Nyilai – ha létezik – nem lehet ennyire töketlen, így az elkövető minden bizonnyal az NBH vagy a helyi cigányok.

Ma kezdődik a tanév

Mától tovább hülyíti ifjúságunkat a cionisták által kinevelt tanárgárda, amely többet pusztít, mint épít. Itt most rögtön elnézést kérek azoktól, akik normális ember létükre tanítanak, de ők tudják legjobban milyenek a kollégáik. Ha esetleg mégsem tudják, én elárulom: szarháziak. Én már megjártam jónéhány iskolát, több iskolaigazgatóval, osztályfőnökkel és szaktanárral volt már konfliktusom, mint másoknak kapcsolata. Míg a legtöbben egy helyen kijárják az általánost, egy helyen a középiskolát, esetleg mindkettőt egy intézményben, addig engem többször is kirúgtak, pedig nem vagyok balhés. Az ok egyszerű: mindannyiszor egy tanárral való személyes konfliktus volt a kiváltó ok, ráadásul mindkétszer nekem volt igazam. Mindkét illető tanár pedig gyerekes bosszút állt: kirúgattak. Ha valami, akkor ezek az események végképp meggyőztek arról, amit mindig is vallottam (ti. a tanárok hülyék). Egy (elvileg) érett felnőttnek tudnia kéne kezelni — pláne, ha ez a szakmája — egy tizennégy illetve tizennyolc éves kamaszt. (Az első kirúgásnál tizennégy, a másodiknál tizennyolc éves voltam.) Ehhez képest ők szakmailag és emberileg is megbuktak. A lehető leggyerekesebb módon, mondvacsinált hatalmukkal gusztustalanul visszaéltek. Ha nekik szar, nekem is legyen szar. Gratulálok. Ma pedig közel kétmillió gyermek megy ilyen „emberek” közé „tanulni”. Ezektől csak a gáncsoskodást, az alávaló patkány magatartást lehet megtanulni, mert ők is azt tanulták, és azt adják tovább. Az öregek meg csodálkoznak, hogy miért olyanok velük a gyerekeik, amilyenek. Régen a szülő szájon vágta a gyerekét, ha a tanár panaszkodott rá. Most meg ha a gyerek panaszkodik, a szülő bemegy, ha fehér lebassza a tanárt, ha cigány lebasz egyet a tanárnak. És amellett, hogy sajnálom a dolgát végezni akaró, de nem tudó tanárt, akit a cigányok megvernek, de hozzá kell tennem, hogy a fehér szülőktől jövő lebaszást tekintse úgy, hogy ő tényleg szar. Mert a fehérekre nem jellemző, hogy fenntartások nélkül higgyenek a gyereküknek, és a fehér gyerekekre sem jellemző, hogy ok nélkül árulkodnának a szüleiknek. A cigánypurdék ellenben minden vélt sérelmükért is mozgósítják a családot.

Összegezve: nem a gyerekek hülyébbek, mint régen, hanem a tanárok. Szar tanár pedig nem tud annyit kihozni az okos gyerekből sem, mint jó tanár egy hülyéből.